Zenebetyár - muzikális leleplező gyűjtemény

Az Oasis együttes Supersonic című dala a britpop egyik himnusza, a szűk értelemben vett '90-es évekbeli britpop elindítója, egy korszakalkotó darab.

Ugyanis ez volt az Oasis első kislemeze, mely már akkor előrevetítette (utólag könnyeb okos a Zenebetyár) későbbi munkásságukat: jellegzetes énekhang, fogós dallamok, koszos rockhangzás és lopás.

Ezúttal George Harrisontól:

Oasis - Supersonic 1994

George Harrison - My Sweet Lord 1970 

 

És itt megjegyzendő, hogy ezt a dalt bizony az amúgy kiváló dalszerző George is más kútfőből merítette;
a Chiffons pedig perelt és nyert:

The Chiffons - He's So Fine 1962 

Az Oasis második albuma - a What's the Story Morning Glory? -  a britpop aranykorának meghatározó lemeze, mint ahogy kamaszkoromé úgyszint.

Elvetemült pandúrként viszont rengeteg betyárságot fedeztem fel rajta.
  Most nem is lövöm ki az összes gombócot a gulyáságyúmból, elég egy dallal foglalkozni egyszerre.

She's Electric  1995 

1. rész:

Ez volt a középrész; a hatás kedvéért viszont gyorsan hallgassuk meg George Harrison középrészét:
The Beatles - While My Gitar Gently Weeps 1968

Nem, még nem fejeztük be!
Szóljon tovább ez a jó kis Oasis-dal:

A szöveget a Gallagher-tesók által elismerten egy gyerekműsor szignálja ihlette 1970-ből, íme:

Viszont a zene sokkal inkább:

Kinks - Wonderboy 1968

És már csak a végső nagy durranás maradt hátra egy Lennon-McCartney szerzeményből, melyet Ringo énekel;
fent az Oasis, lent a With a little help from my friends (1967) végkifejlete:

Bravúros!

Kedves Olvasók!

Ez itt az Oasis együttesnek szentelt rovat első cikke, melyben nagy sikerű daluk, a Whatever kerül terítékre.
Ez a dal annyira jó volt, hogy bizonyos Neil Innes - a Monty Python beugrója - peberelte Oázisékat, és a dal bevételének felét elhappolta.

Hallgassuk, miért is!

Oasis - Whatever 1994

Neil Innes - How Sweet to Be an Idiot 1973